OTKA

Beszámoló (2014. szeptember) 

Az eredeti terveknek megfelelően a kutatás első évében intenzív elméleti és módszertani előkészítés folyt. A jogtudat-vizsgálatok elméleti és módszertani hagyományától eltérés azt igényli, hogy újragondoljunk néhány alapfogalmat, újrafogalmazzuk a tárgy sajátosságait. Ehhez természetesen szükség van a kutatási előzmények kreatív meghaladására, de a probléma elhelyezésére is. Az elméleti előkészítés keretei között végigtekintettük a társadalmi cselekvés modern megközelítéseit, a struktúra és cselekvő viszonyának felfogásait, olyan új fogalmakat is, amelyek hazai adaptációja még nem történt meg, ezért alaposabb előkészítést igényel a kutatásban való használata. Ugyancsak az elméleti előkészítés körébe tartozik a társadalom és normák kapcsolatára vonatkozó szakirodalom feltárása és a kutatás kiindulópontjainak megfelelő újraértelmezése. Minden teoretikus kérdésfeltevés mögött sajátos eszmei, tudományos hagyomány rejlik, amelyet csak a kutatási kérdéseink értelmezése szempontjából aktivizálunk. Ez azonban ebben a formában is meglehetősen szerteágazó, az elméleti fókuszt a fenomenológia adja. A jogtudat megközelítéséhez a társadalmi tudatra vonatkozó összefüggéseket is bevontuk ebbe az előkészítési folyamatba. 

Az elméletek megismerése, adaptálása és a kutatás céljaihoz illesztése a résztvevő kutatókkal már a pályázat előkészítésekor megkezdődött és az első évben folytatódott, majd négy tanulmányal zárul. Végső formában, publikálásra elfogadva a Bizalom, együttműködés és jogkövetés problematikus kapcsolódásai (A jogtudat kutatás elé) című tanulmány áll rendelkezésre. Három másik (a cselekvés és struktúra kapcsolatáról, a társadalmi normákról és a társadalom és jog általánosabb kérdéseiről) befejezés előtt áll. A kész tanulmányok, kéziratok és a kutatási folyamat egyes momentumai, dokumentumai közzétételének előkészítése megtörtént, a www.jogszociologia.eu honlapon biztosítunk ennek helyet. 

Az első évben, szintén a terveknek megfelelően intenzív munka folyt az empirikus adatfelvétel előkészítésével. Ehhez igénybe vettünk szakértői segítséget, akik a mélyinterjú, a narratív interjú és az életútinterjú kvalitatív módszereit munkájuk során sikeresen használták Váriné Szilágyi Ibolya munkássága és segítsége különösen azért fontos, mert nem csak az értékek kutatásának elismert szakembere, hanem a jogi szocializáció témájában is elmélyült ismeretekkel rendelkezik. Az ő segítségével körvanalazódott az interjú vázlata valamint egy korábbi írása alapján G. H. Mead néhány munkájának elméleti feldolgozásának szükségessége. Hasonló módon vettük igénybe Vajda Júlia módszertani és elméleti szakértelmét az narratív élettörténet-interjúzás elsajátításában.

A módszertani előkészítés során készült próbainterjúk rávilágítottak arra, hogy a kutatási kérdések megválaszolásához szükség van arra, hogy a jogrendszer működésének olyan csomópontjait, kiemelt helyszíneit, helyzeteit azonosítsuk, amelyek résztvevői, speciális érintettségük okán a jogtudat és joghasználat valamely aspektusáról élményekkel rendelkeznek, érintettek. Kiinduló hipotézisünk az volt, hogy a jogtudatkutatás tekintetében nincs szükség a minta strukturálására, az alanyok speciális szempontok szerinti válogatására. A próbainterjúk nem cáfolták meg ezt a kiinduló feltevést, ám a kutatásban az empirikus vizsgálódás és az elméleti reflexió folyamatos egymásra vetítésével érhetőek el a legjobb eredmények, ez adódik a kutatás jellegéből, fent vázolt elméleti kontextusából, de újszerű, űttörő jellegéből is. A próbainterjúk elkészítése után ezért érintett laikusokkal, illetve szakemberekkel készítünk interjúkat, erre munkacsoportokat hozunk létre, akik az eredményeiket rendszeresen egyeztetik.

A kutatás metodológiai előkészítése a szokásosnál több időt és energiát vett igénybe, mert egy sajátos módszertani, szemléleti váltást vállaltunk ezzel a kutatási tervvel. Ezt a módszertani előkészítést jeleníti meg néhány írás, amelyek publikálás előtt állnak, és részletesen elemzik az élettörténet-rekonstrukció használatának lehetőségeit a jogtudat, joghasználati stratégiák, joghoz való viszony jelenségeinek vizsgálatában. A módszertani előkészítés nyomán az is világossá vált, hogy a kutatási témához leginkább a narratív élettörténet-interjú és a mélyinterjú kombinációja használható: az élettörténet-interjúkat követően egyes, a kutatás szempontjából kiemelt jelentőségű kérdéseket mélyinterjúban érintünk.